Már eltelt 15 honap, amiota megszületett! Eszre sem vettem! Kimondva rengeteg, de visszatekintve nagyon kevés idönek tünik!Egyre jobban élvezem a vele töltött perceket, ahogy értelme kezd jobban kinyilni, és már nem csak "szorakoztatva játszás" létezik az életünkben, hanem ezernyi feladat! Mesekönyvek, amikböl megtanulta felismerni a lepkét, az autot, a trakotort, az almát, a kutyust, a cicát, a kacsát, a csibét, a bocit. Az épitökocka, amit egyenlöre ki- bepakol a dobozba és ha épitek neki imadja lerombolni. Kukucsolni bármikor lehet vele, képes egyedül a tükörben is kukucsolni önmagával :-))
Az elmaradhatatnal ajtonyitogatas, szekrénykipakolas, szemetes tetején dobolás, a mosogato- és mosogéppel barátkozás. "Piszém-piszésés"! Zenehallgatás. Cipöevés, keréktaperászás, papával játszás, labdázás, ésmégsorolhatnám...
Nem, egyáltalán nem unatkozom mellette! Nem is lehet!
Ujjal mutogat, ha valamit kér, megérteti magát velünk! A picurka ujjait imadom megpuszilgatni, olyan édes, ahogy mutogat és mutogat és még a laptopom kérenyöjét is képes kibökni az ujjaval, mert ott van Bogi, vagy mami :-))
Annyi mindent tud már és mégis keveset, de jo tanulouton halad, megteszek minden tölem telhetöt, hogy a legjobb uton haladjon, hogy ne legyen rákényszeritve semmi!
Ahhh, annyi mindent megfogalmaztam a fejemben, de semmi nem jön elö, talán csak annyi....Számomra Ö a legtökéletesebb, a leghelyesebb, a legcukibb, a legokosabb, a legimádnivalobb, a legtöbbpuszitmegérdemlö baba!!!!!!!!! Mondom számomra!!!!! ;-)