Igen! Már ilyen nagy! Ma volt az első nap az óvodában Dávid számára. Büszke is vagyok rá, mert ügyes volt. Pár gyerek ott toporzékolt és ordított az anyukája után, emiatt egy kicsit meglepve érezte magát... Fejetlenség volt az ovi részéről, hogy a teremben fogalmunk sem volt ki az óvónéni és ki a szülő. Nem volt megszervezve az egész, az óvónéni nem intézett beszédet a szülőkhöz, senki nem tudott semmit.
Nagy hangzavar és zsúfoltság... rémült gyerekek, aggódó szülők.
Miután becsuktuk az ajtót reméltük a legjobbakat.
Délben érte mentem, az arcán láttam, hogy nagyon örül nekem. Azóta próbálom belőle kiszedni milyen volt az első nap...annyit mond, hogy jó.
Egyenlőre marad délig és itthon ebédel....szerintem elég még ennyi távollét és tanulás.... mert itt nem olyan az ovi mint odahaza. Tanterem, asztalokkal és egész napos foglalkozások. Délután a kiscsoport sziesztázik, de a felsősöknél már az sincs...